Roberto Vannacci szerint Európa őrült módjára viselkedik, pedig meglennének az eszközei, hogy véget vessen az orosz-ukrán háborúnak.
Békepárti tábornok – ritka együttállás, mégis érdekes perspektívákat adott Európa statisztaszerepéről és az őrülethez hasonlította az európai politikusok működését az idei Ludovika fesztivál egyik sztárvendége, Roberto Vannacci. A politikai életben új karriert kezdő volt katonatisztet Rosonczy-Kovács Mihály olasz-lengyel szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója kérdezte.
Vannacci tábornok pedig erősen indított: kíméletlenül bírálta az Európai Unió politikáját.
Kendőzetlenül kijelentette: szerinte a világban, amely „egy egyoldalú, USA által vezetett világból egy multipoláris világgá változik”,
Európa saját akaratából már nem számít globális szereplőnek, hanem „marginalizálódott és perifériára szorult”,
mivel lemondott stratégiai szerepéről.
Európa így ma identitásválságban, gazdasági válságban és politikai válságban van.
„És ez a válság az elmúlt 20 évben az európai szociáldemokrata pártok politikája miatt van, amelyek uralták az Európai Unión belüli döntéshozatalt” – tette hozzá.
Három fő külső okot jelölt meg az EU jelenlegi válságáért:
A Mario Draghi által készített versenyképességi jelentésre hivatkozva Vannacci azt állította, hogy
az EU egyetlen problémát sem kezel érdemben:
elutasítja a vámokat, miközben kiszolgáltatott marad az energiaszektorban, és elkötelezetten folytatja a háborút Ukrajnában anélkül, hogy valós békestratégiát kínálna.
„Addig folytatjuk a harcot, amíg szükséges nem lesz, mondják” – mutatott rá a szerinte téves álláspontra.
Roberto Vannacci iraki, szomáliai és ruandai missziókban szolgált; a főtisztet az Egyesült Államok egyébként külön kitüntetésben részesítette az Iszlám Állam elleni harcban végzett szolgálatáért. A tábornok 2023-ban Il mondo al contrario – A feje tetejére állított világ címmel jelentette meg nagy visszhangot kiváltó könyvét, amely élesen bírálja a mai társadalmi átalakulásokat, és kiáll a hagyományos értékek – család, haza – mellett. Ezzel komoly támadásokat váltott ki, amelyek véget vetette katonai karrierjének is. 2024-ben lépett politikai pályára a Matteo Salvini-féle Liga színeiben, és az Európai Parlament képviselőjeként a Patrióták képviselőcsoportjának egyik hangadója lett.
Súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg: a „méltányos béke” illúzió, a történelemben ilyen nem létezett, a békét mindig a győztesek diktálják.
Ha Oroszország nyerésre áll, a feltételeket is ők szabják majd – érvelt.
„mindkét félnek fel kell adnia valamit. Ez mindkét félnek sokba fog kerülni, de a költség kevesebb lesz, mint a háború folytatásának költsége”
– fejtette ki.
Európa viszont, szerinte, továbbra is egyre mélyebbre süllyed egy irracionális, vesztes stratégia mentén.
„Az orosz hadsereg eközben Ukrajna megszállt részén halad előre. És három év alatt sem tudtunk semmilyen kézzelfogható és hatékony eredményt elérni ebben a háborúban. Ez azt jelenti, hogy meg kell változtatnunk a stratégiánkat” – mutatott rá a tábornok, aki Einsteint is idézte. „Tudják, mit mondott Einstein az őrültségről? Az őrültség azt jelenti, hogy továbbra is ugyanazokat a dolgokat tesszük, de más eredményeket várunk. Tehát pontosan ezt tesszük Európában is, ugyanazt tesszük, folytatjuk a háborút, folytatjuk az újrafegyverkezést, továbbra is katonai támogatást nyújtunk Ukrajnának, és más eredményeket várunk, mint amilyeneket az elmúlt három évben elértünk”.
A háborút nem Oroszország és Ukrajna vívja, jelentette ki, hanem valójában az Egyesült Államok és Oroszország geopolitikai játszmája zajlik, amelynek Ukrajna csak a terepe. Az amerikaiak le akarták választani az orosz energiaforrásokról Európát, hogy ne legyen vetélytársuk, az oroszok pedig globális szereplők akartak maradni.
Ma is ez a két nagyhatalom tárgyal a békéről, már csak azért is, mert Amerikának Kína az igazi ellenfele – Ukrajna pedig passzív szemlélőként van jelen.
Vannacci szerint Európa ebben a játszmában nem is szereplő, csupán statiszta.
A tábornok úgy vélte, Európának lenne eszköze – katonai, energetikai és diplomáciai téren –, de hiányzik a vezetői bátorság, hogy ezeket használja.
Európa nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Oroszországot. „A földrajz nem vélemény kérdése – a szomszédodat nem választhatod meg” – fogalmazott a tábornok, aki szerint Oroszország és Európa közötti jó viszony alapvető lenne a kontinens stabilitása szempontjából.
Vannacci azt is kifejtette: „senki sem akar Európában közvetlen konfliktust Oroszországgal. Tehát mindenki elfogadja, hogy fegyvereket és katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, de senki sem akar meghalni Kijevért”. Márpedig a háborút így nem lehet megnyerni. S ha ezt sikerül belátni, akkor a békét nem halogatni, hanem sürgetni kell.
Vannacci úgy véli, Ukrajna évtizedekig betöltötte a pufferzóna szerepét Oroszország és az EU között, és amint ez a státusz megszűnt, feszültségek robbantak ki. A jelenlegi újrafegyverkezési törekvéseket – különösen Németország és Franciaország részéről – nem biztonsági szempontból, hanem gazdasági érdekek vezérlik, emelte ki.
A tábornok adatokat is sorolt:
Ehhez képest Oroszország GDP-je kisebb, mint Olaszországé, lakossága pedig messze alulmarad az EU-hoz képest.
Élesen bírálta azt a törekvést is, hogy a válságokat kihasználva Brüsszel több szuverenitást vonjon el a tagállamoktól közös alapok és feltételek révén. „A szuverenitás nem lehet alku tárgya” – jelentette ki, hozzátéve: az EU szerepe az kellene legyen, hogy tagjai között együttműködést szervezzen, nem pedig egységes hadsereget építsen.
Vannacci határozottan kiállt a nemzeti szuverenitás mellett, elutasítva az európai közös hadsereg ötletét, mivel a hadsereg a nemzeti önrendelkezés egyik utolsó szimbóluma. Úgy vélte, a védelemben a keleti országok jogosan aggódnak Oroszország miatt, míg például Portugália vagy Spanyolország nem osztja ugyanezt az aggodalmat – ezért közös európai fellépés helyett rugalmas, célzott együttműködésre van szükség.
A beszélgetés során szóba került a Patrióták Európáért EP-frakció is. Mint elmondta, a 86 képviselőt számláló frakció az állami szuverenitás elvét hirdeti, és valódi nemzetközi hálózatot épít azok között, akik alternatívát keresnek az uniós fősodorral szemben.
Zárásként Vannacci leszögezte: Európának egyensúlyban kell tartania kapcsolatát az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is, különben elveszíti mozgásterének felét. „Ha nem beszélsz az egyik féllel, elveszíted a tárgyalási lehetőségek 50%-át” – fogalmazott. Szerinte ez a stratégiai nyitottság elengedhetetlen a jövőbeni európai biztonságpolitika kialakításához.
Nyitóképünkön brit és francia katonák gyakorlatoznak Észak-Franciaországban 2025 áprilisában, hogy hasznosítsák az Ukrajnában tanultakat. Forrás: AFP / Sameer Ai-Doumi
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
Nagyon nem volt véletlen az ukránok otromba támadásának időzítése, hiszen egyértelmű jeleket mutat, hogy a kijevi titkosszolgálat összejátszhatott a Tisza Párt vezetésével. Összefoglaló.
A lengyel miniszterelnök bírálta azokat a vezetőket, akik részt vettek a Moszkvában tartott katonai díszszemlén.
A 30 napos tűzszünet megkötése a tét.
Trump kereskedelmi politikája és Kína stratégiai válaszlépései: Hogyan alakul az új gazdasági világrend? – tudósításunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényéről.
Az elmúlt napok belpolitikai eseményei más megvilágítást kapnak az ukrán titkosszolgálat propagandaakciójával.
Akadnak olyanok, akik szerint az új szerződéssel meg kellett volna várni a világbajnoki selejtezők végét.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
